Mindent a digitális műsorszórásról: DVB-T, DVB-C, DVB-S, mindigTV

Sok emberrel találkozni, akiknek halvány fogalmuk sincs, hogy miért fizetnek többet a digitális kábeltévéért, illetve mit jelent az, hogy digitális tv-jük van. Ráadásul a média is gyakran össze-vissza keveri a fogalmakat. E cikk célja, hogy komolyabb mérnöki precizitás nélkül rendet tegyen a technológiák között, és segítsen az embereknek különbséget tenni közöttük.

Mi a különbség az analóg és a digitális jel és adás között?

Az analóg jelet, ahogyan a régi típusú földfelszíni TV és Rádió (AM,FM) adás is működik, lényegében az jellemzi, hogy a sugárzott jel valamilyen fizikai jellemzője, például amplitúdója, frekvenciája, vagy fázisa hordozza magát az információt. Például amplitúdó moduláció (AM) esetén a nagyobb feszültség mondjuk a magasabb hanghoz tartozik (nyilván nem pont így van, de a lényeg nagyjából ez.)

Az analóg jelet, ha zavar éri, például vasbeton épület, vagy mozgó jármű, akkor a zavar közvetlenül éri a jelet, tehát ezért lesz elmosódott, sistergős a hang, árnyképes a tv adás.

Ezzel szemben a digitális jelek és adások esetén nem konkrétan a jel hordozza a tényleges információt, hanem egyeseket és nullákat (innen a digitális kifejezés) viszünk át. (Legegyszerűbb esetben ha van feszültség akkor egyes, ha nincs akkor nulla. (ASK)) Ez azért jobb, mert csak kétféle jelszint van, ami sokkal kevésbé érzékeny a zavarokra. Persze ha ilyen egyszerű lenne az átvitel, akkor nagyon könnyű lenne az adást lopni, és nem is lehet elérni nagy adatforgalmat, így ezen eljárásokat bonyolítják, modulálják, lásd pl. OFDM.

Miért van szükség a Set-top box-ra, dekóderre?

Tévhit, hogy csak a digitális adások vételéhez kell dekóder. Igazából az analóg és a digitális jelet is előállítják valahol (tipikusan UPC, Antenna Hungária műsorszétosztó központjaiban) azaz modulálják a tartalomszolgáltatók (RTL Klub, TV2) műsorait. Ahhoz, hogy ezt a jelet mi fel tudjuk használni, vagyis tudjunk tévét nézni, demodulálnunk vagy dekódolnunk kell. Ehhez kell a dekóder, vagy set-top-box.

Analóg esetben ilyen dekódert olcsó és könnyű megépíteni, és gyakorlatilag minden tévé, rádió tartalmaz ilyet, ezért nem kell set-top-box az analóg földfelszíni tévéadásokhoz, vagy az analóg kábel tv-hez, míg a digitálishoz pedig igen. Igaz az utóbbi években legyártott tévék mindegyike tartalmaz már digitális vételhez szükséges dekódert is.

Mi az a DVB-T, DVB-S, DVB-C?

Mielőtt a fenti fogalmakat is tisztáznám, nézzük meg, hogy jelenleg hányféleképpen lehet tévé adást fogni.

Analóg TV

Analóg módon kétféleképpen tévézhettünk: 2013. október 31-ig földfelszíni antennával, így 3 (RTL Klub, TV2, M1), maximum 4-5 (regionális adók) adást tudtunk nézni. A másik lehetőség az analóg kábeltv, mely még mindig népszerű, a legtöbb szolgáltató UPC, DIGI Kábel, T-Home 2-3 ezer forinttól kínál ilyen csomagokat. Ez jó, mert a legtöbb adás amúgy sem nagy felbontású, és nem kell set-top-box sem hozzá. Megjegyzés: Bár a DIGI Kábel nevében benne van a digi szó, ez az adás attól még önmagában nem digitális. Fontos, hogy a digitális átállás az analóg kábeltelevíziót nem érinti!

Árak:

https://www.upc.hu/televizio/kabeltv

http://digi.hu/ajanlat/tv/kabeltv

DVB-T

Digitális adások vételére több lehetőség van. Az első a földfelszíni adás, ahol szintén egy egyszerű antennával és egy set-top-box-szal tudjuk nézni az adást. Ennek a szabványnak a neve a DVB-T, mint Digital Video Broadcasting — Terrestrial, vagyis földfelszíni. Magyarországon egyetlen ilyen szolgáltató van, ez pedig az Antenna Hungária, aki mindigTV és mindigTV Extra néven kínálja ezen szolgáltatásokat.

Az új tévék nagy része rendelkezik beépített DVB-T dekóderrel (így nem kell set-top-box), melyek az ingyenes adások vételére alkalmasak, azonban ha a fizetős csatornákat is szeretnénk nézni, akkor vásárláskor ügyelnünk kell arra, hogy Conax kártya olvasót tudjon fogadni a készülék, mert ebbe behelyezve az AH-tól kapott kártyát tudjuk majd a kódolt, fizetős adásokat is nézni. Tévé vásárlásakor további fontos szempont, hogy legyen MPEG4 kompatibilis, mert Magyarországon a DVB-T adások képi részét ilyen módon kódolják (külföldön MPEG2 a népszerűbb, ezért a szolgáltatás indulásakor sok ember bedőlt annak, hogy megvett egy MPEG2-es tévét, mert hogy digitális, aztán végül kiderült, hogy nem tudják nézni az itthoni adást.)

Magyarországon 5 ún. multiplexet (A, B, C, D, E) használnak digitális adások továbbítására. 1 multiplex sávszélessége megegyezik egy analóg földfelszíni adójáéval (8MHz). Úgy kell tehát elképzelni, hogy a korábbi analóg m1 helyén akár 16 csatorna is továbbítható a multiplexálásnak köszönhetően. A multiplexek betűjelekkel vannak azonosítva. A “B” multiplex szolgált kezdetben a DVB-H adások továbbítására, azonban 2011. szeptemberében megszüntették, így jelenleg 5 multiplexet DVB-T szolgáltatásra használhatjuk. Ennek következménye, hogy több tucat csatornával bővült a mindigTV Extra kínálata.

A mindigTV egyik nagy előnye, hogy például az EuroNews, az AXN, és a National Geographic több hangsávval, angolul is elérhető, továbbá, hogy ez az egyetlen lehetőség, hogy ingyen lehessen nézni HD minőségben az olimpiát.

Helyi televíziók digitális átállása – DVB-T

Megkezdődött az a folyamat, melynek során a helyi és körzeti TV adók is áttérnek az analógról a digitális sugárzásra. Habár a helyi és körzeti televízió csatornák nem képezik a MinDig TV szolgáltatás részét, a MinDig TV adások vételére alkalmas dekóderekkel, illetve televíziókészülékekkel ezek az adások is ingyenesen foghatók. Erről bővebb információt a mindigTV honlapján lehet találni.

HelloHD

Földi sugárzású és digitális témában meg kell még említenünk a HelloDigital nevű szolgáltatást is. Ez egy egyedi megoldás, nem DVB szabvány, a műsort mikrohullámú antennákkal szórják. A Hello Digital adások vételéhez szabad rálátás szükséges a Széchenyi hegyi adóra. A szolgáltatáshoz szükséges kültéri antennát a Hello HD Kft. biztosítja az akciós feltételek alapján. A megoldás korábbi neve AntennaDigital, melyet az Antenna Hungária üzemeltetett, 2010 januárjától vette át a HelloHD Kft.

Információk, árak:

http://www.mindigtvextra.hu/

http://www.mindigtv.hu/

http://1266.hu/

DVB-S

Már egy ideje a műholdas adás is digitális, és bár ezt nagyon nem szokták reklámozni, de ennek a szabványnak a neve DVB-S, vagyis Satellite. A nagyobbak közül az elsők között a UPC Direct szolgáltatása volt ilyen, majd a DIGITV (mely ugyan az a cég, mint a DIGI Kábel, és itt most tényleg digitális adásról van szó) és pár éve indult a Magyar Telekom T-Home SAT TV-je. Műholdas adások vételéhez szinte mindig kell set-top-box, más néven beltéri egység, de vannak már DVB-S tunerrel redelkező tévék.

Az utóbbi időkben hazánkban is elkezdték árulni a DVB-S kompatibilis tévéket (pl. LG 42LV375S), ebben az esetben nem fog kelleni külön beltéri egység akkor, ha a tv képes kártyaolvasót is fogadni. Ellenkező esetben csak az ingyenes műholdas adásokat tudjuk majd fogni. Magyar nyelvű műholdas csatornák listája itt érhető el. A Magyarország területéről elérhető Astra műholdcsalád által kínált ingyenesen fogható adásokról részletesebben a http://www.onastra.hu/68309/hu címen lehet tájékozódni.

Árak:

http://www.digikabel.hu/Muholdas-TV

http://hu.upcdirect.com/

http://www.t-home.hu/lakossagi/tv/sat_tv/dijcsomagok

DVB-C

A következő a kábeles digitális adás, vagyis a DVB-C, mint Cable. Manapság egyre több tv már a digitális kábeles adások vételére (DVB-C) is alkalmas dekódert is tartalmaz. Így látszólag minden meg van oldva. Csakhogy a DVB-C adást még egyes szolgáltatók, tipikusan UPC, még tovább lekódolják, hogy annak ellenére, hogy a TV a kódolatlan DVB-C adást tudja venni, mégis kelljen dekóder. Ez azért érdeke a UPC-nek, mert ha egy lakásban több TV is van, akkor annyi set-top-boxot tudnak eladni. A DIGI Kábel ezzel szemben nem kódoltan biztosítja a DVB-C, vagyis digitális kábeladásokat, így ha van arra alkalmas tévénk és analóg előfizetésünk, nem fog kelleni plusz dekóder, ráadásul a DIGI Kábel plusz pénzt sem kér a digitális adásokért.

Árak és információk:

http://www.t-home.hu/lakossagi/tv/kabeltv/dijcsomagok

http://www.upc.hu/televizio/digitalis-kabeltv-alapcsomagok/

http://www.antennadigital.hu/

http://www.hellohd.tv/

http://www.digikabel.hu/ktvcsatornakiosztas

Itt jegyezném meg, hogy DVB-C és DVB-S esetben sokszor felmerült egy anomália: az ember megvette a DVB-C, DVB-S tuneres tévéjét, és mégis vennie kellett set-top-box-ot kábeles vagy műholdas adásokhoz. Ez nem csak esztétikailag, hanem anyagilag sem volt egy túl jó megoldás. Szerencsére, azonban van megoldás! Ha a TV rendelkezik CA kártyaolvasóval, akkor néhány szolgáltató lehetővé teszi, hogy set-top-box helyett kártyamodult helyezzünk a tévébe, ezáltal nem kell még egy távirányító, és a tévé gyári menüjét használhatjuk. A UPC ezt a megoldást MediaCard-nak nevezte el.

IPTV

Nézzük végül az Internet alapú tévézést, az IPTV-t. Magyarországon még csak körülbelül 100.000 háztartás rendelkezik ilyen berendezésekkel. Kell hozzá set-top-box, és tipikusan ugyanolyan LAN (ethernet, RJ45) kábellel működik, mint maga az internet, innen is az elnevezés. Ez nagyon leegyszerűsítve úgy működik, mint amikor számítógépen YouTube-streameket nézünk, kapcsolódunk egy szerverhez, és elindul az adás. Magyarországon a T-Home IPTV és az EnterNet biztosít ilyen szolgáltatást.

Információk:

http://www.t-home.hu/lakossagi/tv/iptv/dijcsomagok

http://www.enternet.hu/iptv/

Interaktív Sat TV

Az Interaktív Sat TV a Deutsche Telekom egy már Németországban elterjedt szolgáltatásának hazai adaptációja. A megoldás 2011 decemberétől indult idehaza, lényege, hogy maga az adás broadcast a műholdon jön, de a kiegészítő szolgáltatások és a videótéka használatához internet szükséges. A szolgáltatás igénybevételéhez – a hagyományos Sat TV szolgáltatáshoz szükséges eszközökön kívül – speciális vevőegységre (Interaktív Sat TV set top box) valamint hálózati digitális elosztóra (home gateway, router), továbbá minimum 1 Mbit/sec garantált letöltési sebességgel rendelkező T-Home internet szolgáltatásra van szükség: az interaktív szolgáltatások ugyanis a normál internet-hozzáférésen keresztül működnek.

Megállítható adás, rögzíthető adás, videótéka?

A fent említett DVB szabványok mindegyike műsorszóró, broadcast megoldás. Ami azt jelenti, hogy a szolgáltató minden műsort szór, és mi a dekóderünk, set-top-boxunk segítségével kiválasztjuk ebből a nekünk tetszőt. Magában ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy a felhasználó interaktív módon adatot küldjön vissza a szolgáltatóhoz, például kérdőívet töltsön ki, vagy szavazzon. Erre viszont tökéletesen alkalmas az IPTV. Illetve szokták a fentieket kombinálni, lásd Interaktív SatTV.

A megállítható adás, rögzíthető adás dolgok pedig többféle módon megvalósíthatóak, de általában a beltéri egységünk rendelkezik egy merevlemezzel, és amikor megállítjuk az adást, akkor onnantól kezdve rögzít mindent a rendszer a winchesterre, és amikor újra elindítjuk, onnan folytatja a lejátszást.

Adások rögzítése, számítógépes lejátszás

Több kérdés is érkezett az adások számítógépen történő lejátszására vonatkozóan. A DVB-T adások számítógépes vételéhez lényegében egy sima USB DVB-T tunerre van szükség és egy kis antennára, máris készen vagyunk. A fizetős mindigTV Extra csatornák vételéhez olyan USB tunerre van szükség, melybe kis kártya is helyezhető. Ilyen például az Alcor megoldása.

Ha szeretnénk a hagyományos, analóg kábeltévét is számítógépünkön rögzíteni, akkor egy analóg tunerre lesz szükségünk, ha pedig a fenti kettőt együtt szeretnénk, akkor egy hibrid tunert érdemes választani, mint például a kommentekben sokat emlegetett Gigabyte u8300. Habár egy hibrid tuner önmagában nem, az U8300 azonban képes AV kábelen is adást rögzíteni, így például a set-top-boxok AV kimenetével összekötve lényegében bármilyen adást rögzíthetünk.

Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb set-top-box képes a DVB-T adások rögzítésére, ezt azonban TS formátumban teszi. Ahhoz, hogy ebből például YouTube-ra feltölthető MP4 formátumot varázsoljunk, ajánlott a FreeMake Video Converter. Ha fizetős adásokat rögzítünk set-top-box-al, akkor azt csak az adott set-top-box fogja tudni lejátszani az előfizetői kártyának köszönhetően. Ezen fájlokat hiába másoljuk gépünkre, ugyanis kódoltak. Kódolt adásokat tehát csak úgy tudnánk rögzíteni gépen, hogy a set-top-box AV kimenetét rögzítjük, ennek azonban jogi akadálya van, és illegális.

Beszéljünk egy kicsit a felbontásokról is!

Amiért most még kicsit ingoványos a digitális televíziózás az a következő. A régi típusú 4:3 arányú katódsugárcsöves tévék SD felbontással (többnyire 720×576 pixel) rendelkeztek. Sok tartalomszolgáltató még a mai napig ekkora felbontásban adja műsorait. A kábelszolgáltatók külön HD csomagjaiban is jó, ha maximum 30 TV adó van, ami fullHD felbontásban elérhető. Ezért hiába vesszük meg a 100 centis tévénket 1920×1080 felbontással a kép csak fel lesz nagyítva, vagy szét lesz húzva 16:9-re (ha nem szeretnénk a fekete csíkot a szélén 4:3-as kép esetén). Utobbi esetén az eredmény gyakorlatilag rosszabb, mint korábban, mert az LCD TFT tévék ha nem natív (pontosan olyan az adás mint a felbontás) felbontásban üzemelnek, akkor nem nyújtanak túl szép látványt. Persze vannak a képsimító technológiák is, de azért az nem az igazi. Az RTL Klub és a TV2 egyébként 2011 szeptemberétől már átállt 16:9-es képarányra, és 2013-ban már bizonyos kábelszolgáltatóknál a TV2 és az RTL Klub HD felbontásban is elérhető.

Fontos megjegyezni, hogy attól, hogy digitális adásra fizetünk elő, önmagában nem lesz semmivel sem jobb képminőségünk mert ugyanazt az analóg adást fogjuk nézni, csak átkonvertálva. A minősége szinte ugyanolyan lesz, mint analóg esetben. Attól, hogy digitális, nem lesz szebb a kép, vagy jobb a felbontás. Az extra a több hangsáv, feliratok és az EPG lenne. Ehhez arra lenne szükség, hogy a tartalomszolgáltatók átálljanak legalább HD-ready (1280×720) vagy Full-HD (1920×1080) felbontásra, és akkor ér valamit a nagy televíziónk.

A magyar vonatkozású HD-s tartalomkínálat 2012 őszre azért jelentősen bővült, a nagy felbontásban is közvetített sportadók és ismeretterjesztő csatornák száma számottevően nőtt, emellett már a hírműsorokra szakosodó csatornák is elkezdték a HD-átállást. A ténylegesen HD-ben felvett, vagy a gyártótól HD-ban megvásárolt tartalmak aránya csatornánként széles szórást mutat, a köztévé m1 HD csatornáján például a sportműsorokat nem számítva nagyjából 30 százalékos a HD tartalom aránya, a nemrég indult TV2 HD-nél viszont alig éri el a 10 százalékot (igaz, a csatorna igyekszik a legnagyobb nézettséget elérő műsorait HD-ban adni). Emellett még mindig ritka a több hangsáv, a digitális (nem teletext alapú) felirat.

Megjegyzések:

DVB-H és MobilTV: van még egy DVB szabvány, a DVB-H, mely mobil telefonra biztosítana digitális adást, ez azonban úgy néz ki bebukott, Magyarországon csak a kísérleti adást élte meg, és egy júliusi határozat szerint az Antenna Hungária felhasználhatja ezt a sávot is DVB-T adások továbbítására. A DVB-H szabvány Magyarországon 2011 szeptemberében megszűnt.

Ennek ellenére a T-Mobile biztosít mobilTV szolgáltatást, ez azonban az IPTV-hez hasonló megoldáson alapszik.

DAB: Természetesen az analóg TV mellett az analóg rádiót is szeretnék átállítani digitálisra. Erre is megvan a szabvány: a DAB, Digital Audio Broadcasting azonban drága a hozzá készíthető dekóder, nem biztosít nagy minőségjavulást – mint a TV-nél a HD felbontás és a műsorújság – ezért nem valószínű, hogy hamar le fogja tudni verni az FM-rádiózást.

Digitális átállás

2013. október 31-el a földfelszíni analóg tévézést megszüntették, ezt nevezzük digitális átállásnak. Így lehetővé vált, hogy a korábbi analóg adók frekvenciáit újra értékesíthessék, és más szolgáltatásokat működtethessenek a helyükön, például a 4G-nek is emlegetett mobil technológiát, az LTE-t.

A cikk első verziója 2011. január 15-én íródott az itarena.hu oldalra, majd megjelent a HVG ITPlusz kiadványában is, Később 2012. április 22-én frissült először, másodszor 2013. szeptember 22-én. A jelenlegi verzió 2017. november 20-án aktualizálódott.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *